2006-ban figyelték meg először, hogy az európai és amerikai méhkolóniák száma egyre csökken. Amerikában tavaly 29 százalékkal kevesebb volt a kaptárok száma a 2008 és 2007-ben megfigyelt majdnem 50 százalékos csökkenés után. Igaz, egyes tavalyi hírek pont arról szóltak, hogy hirtelen több új méhpopuláció jelent meg és kezdte el a mezők beporzását.

A probléma [1] nemcsak a méztermelőket, a méztermelést érinti, hiszen a méhek beporzási munkája 15 milliárd dolláros élelmiszerpiac alapja. A tudósok a jelenséget kolónia-összeomlási rendellenességnek (CCD) hívják. Ilyenkor a korábban népes kaptárok kiürülnek, azonban nem a méhek helyi pusztulása miatt. Valószínűleg a beporzást végző méhek megzavarodnak, és nem találnak vissza a helyükre, melynek következtében éhen halnak, pont úgy, ahogy a kasban árván maradt királynő is.

A kutatók folyamatosan vizsgáltak vírusokat, parazitákat és mérgeket, hiszen 2009-ben az amerikai költségvetés majdnem tízmillió dollárt különített el méhkutatásra. Egyes amerikai államokban és Kanadában végzett vizsgálatok során 121 különböző permetezőszert találtak a megvizsgált méhekben, ami valószínűleg a tragédia egyik bizonyított okaként szolgálhat.